A jó sem elég jó

Hát... végig csináltam egy hetet, úgy hogy nagyon erős önfegyelmet gyakoroltam. Igyekeztem, a szabályaimra gondolni a nehéz helyzetekben. Igyekeztem azt érezni, hogy attól mert rossz dolgok történtek velem, attól én még autonóm vagyok. Egész jól ment. Néha egészen el tudtam engedni magam, és nagyon jó volt végre úgy élni egy kicsit, hogy nem arra gondoltam, hogy csőd az egész életem.

Sajnos van ennek egy rossz oldala is. Mikor átélek pár órát ami tényleg jó. Akkor mindig eszembe jut, hogy ez az egész csak illúzió. Ahogyan akkor is az volt, amikor nem tudtam erről az egészről. Akkor is illúzió volt az egész, mikor haza jöttem, Balatonöszödről, és hozzábújtam az Yldyhez.

Azt mondta egyszer a Berci, hogy az volna csoda ha egy kapcsolatban mind a ketten ugyan úgy éreznek. Hát, nagyon mérges vagyok, hogy igaza van.

Másik nagyon érdekes kérdés, hogy vajon mit érez az Yldy. Tegnap este azt mondta szeret. Vajon mit jelent ez neki ?
2003. március 17.-én reggel mikor felébredtem egy vers fogadott a számítógépen asztalán. Egy szerelmes vers. Akkor vajon mikor azt odarakta szeretet ? Két hétre rá megcsalt ?
Vajon, most 2 hét múlva megint talál valakit, akivel megint megcsal ?

Nem nem arra gondolok, hogy lefekszik vele, ez már abszolút nem érdekel. A megcsalás szerintem nem is jó szó erre. Ez árulás.

Miért árult el ? Miért nem érezte, hogy ezt nem kéne csinálnia ? Mit tettem én, hogy elárult ? Nem is tehetek róla ? Akkor meg mit ér ez az egész köztünk ?

A legrosszabb az egészben, hogy erre nem tud semmiféle értelmezhető választ adni. Nem tudja még magának sem megválaszolni. Vagy meg tudja, csak nem akarja elmondani senkinek, hogy ne legyen ez az egész még fájdalmasabb ?

Meddig fogom ezt érezni ? Meddig fogok, fájdalommal élni ? Bízhatok e benne valaha is ? Tudok e majd bízni benne valaha is ?

MI az Isten a gyógyír erre ???

Basszus annyi sok megválaszolatlan kérdés. Annyi sok dolog amire egyszerűen nincsen válasz.

Mindez egy hülyeségért...

Fáradt vagyok és elkeseredett.